1. Szivattyú nyomónyomása

A nyomónyomás a mélykút függőleges turbinás szivattyú a vízszivattyún való áthaladás után továbbított folyadék össznyomási energiájára (egysége: MPa) vonatkozik. Fontos mutatója annak, hogy a szivattyú képes-e elvégezni a folyadékszállítási feladatot. A vízszivattyú nyomónyomása befolyásolhatja, hogy a felhasználó a termelést megfelelően tudja-e folytatni. Ezért a vízszivattyú nyomónyomását a tényleges folyamat igényei alapján tervezik és határozzák meg.

A gyártási folyamat igényei és a gyártó üzem követelményei alapján a nyomónyomás főként a következő kifejezési módokkal rendelkezik.

1. Normál üzemi nyomás: A szükséges szivattyú nyomónyomás, amikor a vállalkozás normál üzemi körülmények között működik.

2. Maximális szükséges nyomónyomás: Amikor a vállalkozás termelési feltételei megváltoznak, az esetlegesen előforduló munkakörülmények a szivattyú szükséges nyomónyomásától függenek.

3. Névleges nyomónyomás: A szivattyú gyártója által meghatározott és garantáltan elért nyomónyomás. A névleges nyomónyomásnak egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie a normál üzemi nyomással. Lapátos szivattyúknál a nyomónyomásnak a maximális áramlásnál kell lennie.

4. Maximális megengedhető nyomónyomás: A szivattyú megengedett legnagyobb nyomónyomásának értékét a szivattyú gyártója határozza meg a szivattyú teljesítménye, szerkezeti szilárdsága, főhajtóereje stb. alapján. A maximálisan megengedett nyomónyomás értékének nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint a maximális szükséges nyomónyomást, de alacsonyabbnak kell lennie, mint a szivattyú nyomóalkatrészeinek megengedett legnagyobb üzemi nyomása.

2. Szivattyúfej H

A vízszivattyú feje a szivattyún áthaladó folyadék egységnyi tömegével nyert energiára utal mélykút függőleges turbinás szivattyú. H-val kifejezve az egység m, amely a kibocsátott folyadék folyadékoszlopának magassága.

Az az effektív energia, amelyet azután kapunk, hogy a folyadék egységnyi nyomása áthalad a szivattyún, más néven teljes emelőmagasság vagy teljes nyomás. Beszélhetünk a vízszivattyú kimeneténél és bemeneténél lévő folyadék energiakülönbségéről is. De meg kell jegyezni: ez csak magának a szivattyúnak a teljesítményére vonatkozik, és semmi köze a bemeneti és kimeneti csővezetékekhez. Az emelés mértékegysége N·m vagy m folyadékoszlop magasság.

A nagynyomású szivattyúknál a szivattyú kimenete és bemenete közötti nyomáskülönbséget (p2-P1) néha hozzávetőlegesen a felvonó méretéhez közelítik. Ekkor a H emelés a következőképpen fejezhető ki:

A képletben P1——a szivattyú kimeneti nyomása, Pa;

P2 a szivattyú bemeneti nyomása, Pa;

p—-folyadék sűrűsége, kg/m3;

g——gravitációs gyorsulás, m/S2.

Az emelés a vízszivattyú kulcsfontosságú teljesítményparamétere, amely a kőolaj- és vegyipari folyamatok igényein és a szivattyú gyártójának követelményein alapul.

1. Normál üzemi magasság: A szivattyú nyomónyomása és szívónyomása által meghatározott szivattyúmagasság a vállalat normál termelési körülményei között.

2. A maximálisan megkívánt emelés a szivattyú emelése, amikor a legnagyobb szükséges nyomónyomás (a szívónyomás változatlan marad) megváltozik, amikor a vállalkozás termelési feltételei megváltoznak.

3. Névleges magasság A névleges emelőmagasság a vízszivattyú névleges járókerékátmérője, névleges fordulatszáma, névleges szívó- és nyomónyomása alatti magassága. Ez a szivattyú gyártója által meghatározott és garantált emelőmagasság, és ennek a magasságnak egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie a normál üzemi magassággal. Általában az értéke megegyezik a maximálisan szükséges emeléssel.

4. Zárófej A zárófej az a fej, amikor a vízszivattyú áramlási sebessége nulla. Ez a vízszivattyú maximális emelési határértéke. Általában az ezen emelés alatti nyomónyomás határozza meg a nyomóelemek, például a szivattyútest maximális megengedett üzemi nyomását.