A nyomás, az áramlás és a teljesítmény fontos paraméterek a szivattyú teljesítményének vizsgálatához:

1.Áramlási sebesség

A szivattyú áramlási sebességét vízszállítási mennyiségnek is nevezik.

A szivattyú által egységnyi idő alatt szállított víz mennyiségére vonatkozik. A Q szimbólummal jelzett mértékegysége liter/másodperc, köbméter/másodperc, köbméter/óra.

2.Fej

A szivattyú magassága azt a magasságot jelöli, amelyen a szivattyú vizet tud pumpálni, amit általában a H szimbólum jelöl, mértékegysége pedig a méter.

A dupla szívó szivattyú a járókerék középvonalán alapul, és két részből áll. A szivattyú járókerekének középvonalától a vízforrás vízfelületéig tartó függőleges magasságot, vagyis azt a magasságot, amelyen a szivattyú képes felszívni a vizet, szívóemelésnek nevezzük, amelyet szívómagasságnak nevezünk; a függőleges magasság a szivattyú járókerekének középvonalától a kilépő medence vízfelületéig, vagyis a vízszivattyú fel tudja nyomni a vizet. A magasságot nyomásos vízmagasságnak nevezzük, nyomáslöketnek nevezzük. Vagyis vízszivattyú fej = vízszívómag + víznyomás fej. Figyelembe kell venni, hogy az adattáblán feltüntetett fej arra a magasságra vonatkozik, amelyet a vízszivattyú maga képes előállítani, és nem tartalmazza a csővezeték vízáramlásának súrlódási ellenállásából adódó veszteségmagasságot. A vízszivattyú kiválasztásakor ügyeljen arra, hogy ne hagyja figyelmen kívül. Ellenkező esetben a víz nem lesz szivattyúzva.

3. Teljesítmény

A gép által egységnyi idő alatt végzett munka mennyiségét teljesítménynek nevezzük.

Általában az N jellel jelölik. Általánosan használt mértékegységek: kilogramm m/s, kilowatt, lóerő. Általában az elektromos motor teljesítményegységét kilowattban fejezik ki; a dízelmotor vagy a benzinmotor teljesítményegységét lóerőben fejezzük ki. Az erőgép által a szivattyú tengelyére továbbított teljesítményt tengelyteljesítménynek nevezzük, amely a szivattyú bemeneti teljesítményeként értelmezhető. Általánosságban elmondható, hogy a szivattyú teljesítménye a tengely teljesítményére vonatkozik. A csapágy és a tömítés súrlódási ellenállása miatt; a járókerék és a víz közötti súrlódás, amikor forog; a víz áramlásának örvénye a szivattyúban, a rés-visszaáramlás, a be- és kimenet, valamint a száj becsapódása stb. A teljesítmény egy részét fel kell vennie, így a szivattyú nem tudja teljesen megváltoztatni az erőgép bemeneti teljesítményét effektív teljesítmény, és teljesítményveszteségnek kell lennie, vagyis a szivattyú effektív teljesítményének és a szivattyú teljesítményveszteségének összege a szivattyú tengelyteljesítménye.

Szivattyúmagasság, áramlás számítási képlete:

Mit jelent a szivattyú feje H=32?

A H=32-es fej azt jelenti, hogy ez a gép akár 32 méterrel is képes megemelni a vizet

Áramlás = keresztmetszeti terület * áramlási sebesség Az áramlási sebességet saját magának kell megmérnie: stopper

Szivattyú emelési becslés:

A szivattyú fejének semmi köze a teljesítményhez, ez összefügg a szivattyú járókerekének átmérőjével és a járókerék fokozatainak számával. Az azonos teljesítményű szivattyú magassága több száz méter, de az áramlási sebesség csak néhány négyzetméter, vagy a magassága néhány méter, de az átfolyási sebesség akár 100 méter is lehet. Több száz irány. Az általános szabály az, hogy azonos teljesítmény mellett a magas nyomású áramlási sebesség kisebb, és az alacsony nyomású áramlási sebessége nagy. Nincs szabványos számítási képlet a magasság meghatározásához, és ez a használati feltételektől és a szivattyú gyári modelljétől függ. Kiszámítható a szivattyú kimeneti nyomásmérője alapján. Ha a szivattyú kimenete 1MPa (10kg/cm2), akkor a magasság kb. 100 méter, de figyelembe kell venni a szívónyomás hatását is. Egy centrifugálszivattyú esetében három feje van: a tényleges szívómagasságnak, a tényleges víznyomás-magasságnak és a tényleges fejnek. Ha nincs megadva, általában úgy gondolják, hogy a fej a két vízfelület közötti magasságkülönbségre utal.

Amiről itt beszélünk, az a zárt klíma hidegvizes rendszer ellenállás-összetétele, mert ez a rendszer egy általánosan használt rendszer

Példa: Kettős szívószivattyú-magasság becslése

A fentiek szerint nagyjából becsülhető egy kb. 100m magas toronyház klímavízrendszerének nyomásvesztesége, vagyis a keringtető vízszivattyú által igényelt emelés:

1. Hűtőellenállás: vegyünk 80 kPa-t (8 m vízoszlop);

2. Csővezeték ellenállása: Vegyük a fertőtlenítő berendezés, vízgyűjtő, vízleválasztó és csővezeték ellenállását a hűtőtérben 50 kPa-nak; vegyük a csővezeték átviteli és elosztó oldali hosszát 300 m-nek és fajlagos súrlódási ellenállását 200 Pa/m-nek, akkor A súrlódási ellenállás 300*200=60000 Pa=60 kPa; ha az átviteli és elosztó oldalon a helyi ellenállás a súrlódási ellenállás 50%-a, akkor a helyi ellenállás 60 kPa*0.5=30 kPa; a rendszer csővezetékének teljes ellenállása 50 kPa+ 60 kPa+30 kPa=140 kPa (14 m vízoszlop);

3. A klíma végberendezés ellenállása: a kombinált klíma ellenállása általában nagyobb, mint a fan coil egységé, így az előbbi ellenállása 45 kPa (4.5 vízoszlop); 4. A kétutas szabályozó szelep ellenállása: 40 kPa (0.4 vízoszlop) .

5. Ezért a vízrendszer egyes részeinek ellenállásának összege: 80 kPa+140 kPa+45 kPa+40 kPa=305 kPa (30.5 m vízoszlop)

6. Dupla szívású szivattyúmagasság: 10%-os biztonsági tényezőt figyelembe véve a magasság H=30.5m*1.1=33.55m.

A fenti becslési eredmények alapján a hasonló léptékű épületek klímavízrendszerének nyomásveszteségi tartománya alapvetően megragadható. Különösen azt kell megakadályozni, hogy a rendszer nyomásvesztesége túl nagy legyen a kiszámítatlan és túl óvatos becslések miatt, és a vízszivattyú magassága túl nagy legyen. Energiapazarlást eredményez.