Működése során osztott ügy szivattyúknál az elfogadhatatlan rezgések nem kívánatosak, mivel a rezgések nemcsak erőforrásokat és energiát pazarolnak, hanem szükségtelen zajt is keltenek, sőt a szivattyút is károsítják, ami súlyos balesetekhez, károkhoz vezethet. A gyakori rezgéseket a következő okok okozzák.

1. Kavitáció

A kavitáció jellemzően véletlenszerű nagyfrekvenciás szélessávú energiát állít elő, néha lapátáteresztő frekvencia harmonikusokkal (többszörösökkel) szuperponálva. A kavitáció az elégtelen nettó pozitív szívómagasság (NPSH) tünete. Amikor a szivattyúzott folyadék valamilyen okból átfolyik az áramlási részek egyes lokális területein, a folyadék abszolút nyomása a szivattyúzási hőmérsékleten a folyadék telített gőznyomására (párolgási nyomására) csökken, a folyadék itt elpárolog, gőz keletkezik, Buborékok kialakulnak; ugyanakkor a folyadékban oldott gáz buborékok formájában is kicsapódik, kétfázisú áramlást hozva létre egy helyi területen. Amikor a buborék a nagynyomású területre kerül, a buborék körüli nagynyomású folyadék gyorsan lecsapódik, összezsugorodik és szétrobban a buborék. Abban a pillanatban, amikor a buborék lecsapódik, összezsugorodik és felrobban, a buborék körüli folyadék nagy sebességgel tölti meg a (kondenzáció és szakadás által kialakított) üreget, erős lökéshullámot generálva. Ez a buborékképződés és a buborékok felrobbanása az áramlást áthaladó részek károsodása érdekében a szivattyú kavitációs folyamata. A gőzbuborékok összeomlása nagyon pusztító lehet, és károsíthatja a szivattyút és a járókereket. Ha egy osztott házas szivattyúban kavitáció lép fel, úgy hangzik, mintha "márvány" vagy "kavics" haladna át a szivattyún. Csak akkor kerülhető el a kavitáció, ha a szivattyú szükséges NPSH-ja (NPSHR) alacsonyabb, mint a készülék NPSH-értéke (NPSHA).

2. A szivattyú áramlási lüktetése

A szivattyú pulzálása olyan állapot, amely akkor következik be, amikor a szivattyú a zárófej közelében működik. Az időhullámformában lévő rezgések szinuszosak lesznek. Ezenkívül a spektrumot továbbra is az 1X RPM és a blade pass frekvenciák uralják. Ezek a csúcsok azonban ingadozók lesznek, növekednek és csökkennek, ahogy az áramlási pulzációk fellépnek. A szivattyú kimeneti csövének nyomásmérője felfelé és lefelé ingadozik. Ha aosztott házas szivattyúA kimeneten lengő visszacsapó szelep van, a szelepkar és az ellensúly ide-oda pattan, instabil áramlást jelezve.

3. A szivattyú tengelye meg van hajlítva

A hajlított tengely probléma nagy axiális rezgést okoz, a tengelyirányú fáziskülönbségek 180°-ra hajlamosak ugyanazon a rotoron. Ha a kanyar a tengely közepe közelében van, a domináns vibráció jellemzően 1X RPM-nél jelentkezik; de ha a kanyar a tengelykapcsoló közelében van, akkor a domináns rezgés 2X RPM-nél jelentkezik. Gyakrabban fordul elő, hogy a szivattyú tengelye elhajlik a tengelykapcsolónál vagy annak közelében. A tengely elhajlásának ellenőrzésére mérőóra használható.

4. Kiegyensúlyozatlan szivattyú járókerék

Az osztott házas szivattyú járókerekeit az eredeti szivattyúgyártónál pontosan ki kell egyensúlyozni. Ez különösen azért fontos, mert a kiegyensúlyozatlanság okozta erők nagymértékben befolyásolhatják a szivattyú csapágyainak élettartamát (a csapágy élettartama fordítottan arányos az alkalmazott dinamikus terhelés kockájával). A szivattyúk lehetnek középen függesztett vagy konzolos járókerekek. Ha a járókerék középen függ, az erőkiegyensúlyozatlanság általában meghaladja a páros kiegyensúlyozatlanságot. Ebben az esetben a legnagyobb rezgések általában sugárirányú (vízszintes és függőleges) irányúak. A legnagyobb amplitúdó a szivattyú üzemi sebességénél lesz (1X RPM). Erőkiegyensúlyozatlanság esetén a vízszintes oldalsó és mediális fázis megközelítőleg megegyezik (+/- 30°) a függőleges fázisokkal. Ezenkívül az egyes szivattyúcsapágyak vízszintes és függőleges fázisai jellemzően körülbelül 90°-kal (+/- 30°) különböznek egymástól. Kialakításánál fogva a középen felfüggesztett járókerék kiegyenlített axiális erőket a belső és a külső csapágyakon. A megnövekedett axiális vibráció erős jele annak, hogy a szivattyú járókerekét idegen anyag blokkolja, ami az axiális vibráció általános növekedését okozza üzemi sebességnél. Ha a szivattyú konzolos járókerékkel rendelkezik, ez általában túlzottan magas axiális és radiális 1X RPM-et eredményez. Az axiális leolvasások általában azonos fázisúak és stabilak, míg az esetleg instabil radiális fázisú konzolos rotorok erő- és páros kiegyensúlyozatlansággal is rendelkeznek, amelyek mindegyike korrekciót igényelhet. Ezért a beállító súlyokat általában 2 síkon kell elhelyezni az erők ellensúlyozására és az egyensúlyhiányok összekapcsolására. Ebben az esetben általában el kell távolítani a szivattyú rotorját és egy kiegyensúlyozó gépre kell helyezni, hogy megfelelő pontossággal kiegyensúlyozzuk, mivel 2 sík általában nem érhető el a felhasználó helyén.

5. A szivattyú tengelyének eltolódása

A tengelyeltérés egy olyan állapot a közvetlen hajtású szivattyúban, amikor a két összekapcsolt tengely középvonala nem esik egybe. Párhuzamos eltolódásról akkor beszélünk, ha a tengelyek középvonalai párhuzamosak, de el vannak tolva egymástól. A rezgésspektrum általában 1X, 2X, 3X... magas, súlyos esetekben pedig magasabb frekvenciájú harmonikusok jelennek meg. Sugárirányban a csatolási fázis A különbség 180°. A szögeltérés nagy axiális 1X, néhány 2X és 3X, 180°-os fáziskiesést mutat a tengelykapcsoló mindkét végén.

6. Szivattyúcsapágy probléma

A nem szinkron frekvenciákon jelentkező csúcsok (beleértve a harmonikusokat is) a gördülőcsapágy kopásának tünetei. Az osztott házas szivattyúk csapágyainak rövid élettartama gyakran az alkalmazáshoz való rossz csapágyválasztás eredménye, például túlzott terhelés, rossz kenés vagy magas hőmérséklet. Ha ismert a csapágy típusa és gyártója, akkor meghatározható a külső gyűrű, a belső gyűrű, a gördülőelemek és a kosár fajlagos meghibásodásának gyakorisága. Az ilyen típusú csapágyak meghibásodási gyakorisága megtalálható a legtöbb prediktív karbantartási (PdM) szoftverben.